Haszonélvezeti jog
A
haszonélvezeti jog értékének kiszámítása
A
haszonélvezeti és használati jog értékének kiszámítása
A határozott
időre szóló vagyoni értékű jog értéke
A
határozatlan időre szóló vagyoni értékű jog értéke
A megterhelt
dolog tulajdonjogának megszerzése utáni illeték
Egy példa az
ajándékozási illeték kiszámítására
A haszonélvezeti jog
értékének kiszámítása
Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon
tulajdonjogát, és más személynek biztosítja ennek haszonélvezetét vagy
használatát, a tulajdonjoggal megajándékozott a haszonélvezetnek, használatnak
az illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.) szerint számított értékével
csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az
ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az ajándékozási
illetéket.
A tulajdonszerző megajándékozottat terhelő illeték
alapját a fentiekben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a
haszonélvezet, illetőleg használat ajándékozása egyébként mentes az
illeték alól (pl. lakóház építésére alkalmas telektulajdonon alapított
haszonélvezeti jog), vagy az nem tárgya az ajándékozási illetéknek.
A haszonélvezeti és
használati jog értékének kiszámítása
A haszonélvezet, használat értékének kiszámításánál a
vagyoni értékű jog egyévi értéke a kiindulási pont. Ez egyenlő a vagyoni értékű
joggal terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részével. Attól függően, hogy a vagyoni értékű
jog meghatározott időre (egy adott időtartamra, esetleg konkrét időpontig),
vagy határozatlan (bizonytalan) időre szól-e, az érték további számítása más és
más módon történik.
A határozott időre
szóló vagyoni értékű jog értéke
A határozott időre szóló vagyoni értékű jog értéke a
fentiek alapján számítandó egyévi érték és a kikötött - meghatározott - évek szorzata.
A törvény azonban a határozott időre szóló vagyoni értékű jog értékét
maximálja, az ugyanis nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve a
természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat
joga esetén az egyévi értéknek az alábbi felsorolásban szereplő életkorhoz
rendelt többszörösét.
A határozatlan időre
szóló vagyoni értékű jog értéke
A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog értéke
- azt az esetet kivéve, amikor a vagyoni értékű jog valamely személy életének,
házasságának vagy özvegységének idejére terjed - az egyévi érték ötszöröse.
Amikor a határozatlan
idejű vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy
özvegységének idejére terjed, a jog értékét az illető személy életkorának
alapulvételével a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog
jogosultja
1. 25 évesnél fiatalabb, az
egyévi érték 10-szerese,
2. 25-50 éves, az egyévi
érték 8-szorosa,
3. 51-65 éves, az egyévi
érték 6-szorosa,
4. 65 évnél idősebb, az
egyévi érték 4-szerese.
Ha több személytől függ
a vagyoni értékű jog fennállása, az alábbiak szerint kell kiszámolni annak
értékét:
A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten
átruházott (elajándékozott) vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett
vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet,
használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a
haszonélvezetnek, használatnak a fentiek szerint számított értéke közötti
különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát
- ajándékozás folytán - annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
Egy példa az
ajándékozási illeték kiszámítására
Ajándékozó 18 millió forintos forgalmi értékű
lakásának tulajdonjogát egyik testvérének, míg annak haszonélvezeti jogát -
haláláig - másik testvérének ajándékozza. A haszonélvezeti jogot kapott testvér
46 éves. Kérdés, hogy mekkora összegű ajándékozási illeték fizetésére lesznek
külön-külön kötelesek a megajándékozottak?
A haszonélvezeti jog értékének kiszámításához tudjuk,
hogy a haszonélvezeti jogot kapott testvér 46 éves, és azt, hogy a
haszonélvezeti jog a testvér haláláig, azaz bizonytalan (határozatlan) ideig
fog fennállni az ingatlanon. Ebből következik, hogy a haszonélvezeti jog értéke
a jog egyévi értékének (azaz a lakás forgalmi értéke egyhuszad
részének) nyolcszorosa, azaz: 18 000 000/20 x 8 = 7 200 000 forint.
A haszonélvezeti jog értékéből kiszámítható a tulajdonjogot kapott testvérre vonatkozó - csökkentett értékű - ajándékozási illetékalap, ami így 10 800 000 forint (18 000 000 - 7 200 000). Tekintettel arra, hogy a jelen esetben lakástulajdon szerzéséről van szó, és a megajándékozott az ajándékozó testvére, az ajándékozási illeték mértéke 8 %. Ez a tulajdonjogot szerzett megajándékozott esetében 10 800 000 x 0,08 = 864 000 forintos ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet. A másik testvér kapta ajándékba az ingatlan haszonélvezeti jogát. A haszonélvezeti jog értéke (ajándékozási illetékalap) a fenti számítás alapján 7 200 000 forint, az illeték mértéke 8 %. Az általa fizetendő ajándékozási illeték összege 7 200 000 x 0,08 = 576 000 forint.