Öröklés
Távolabbi hozzátartozók
öröklése
MENTESSÉGEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉKNÉL
Mikor lehet illetékmentes
az örökség?
Az örökhagyó az ági
vagyontárgyáról is szabadon végrendelkezhet, ő döntheti el annak további jogi
sorsát. Ha ezt nem tette, akkor a törvényes öröklési rend általános
szabályaihoz képest az ági vagyontárgyakra nézve speciális öröklési rend
érvényesül. Az általános szabályok szerint leszármazók hiányában vagy az
örökhagyó házastársa, vagy két szülője, vagy az apai és az anyai ági
nagyszülei, illetőleg ezek leszármazói (tehát az oldalági rokonok) örökölnek. Az
ági öröklés a szülőknek és szülői leszármazóknak (az örökhagyó testvéreinek) a
túlélő házastárssal szembeni, vagy az egyik szülői ágnak a másik szülői ággal
szembeni öröklését jelenti.
Ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a
vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy
ingyenes juttatás útján hárult. Emellett ági vagyon az a vagyontárgy is, amit
az örökhagyó a testvérétől vagy testvére leszármazójától örökölt vagy
ingyenesen szerzett, feltéve hogy az adott vagyontárgyat a testvér vagy a
testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte, vagy
ingyenesen kapta (tehát már nála is ági vagyonnak minősült). Egy vagyontárgy
ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.
Ági örökös elsősorban az a szülő, akinek ágáról (róla
vagy felmenőjéről) az ági vagyontárgy az örökhagyóra háramlott. (Mindkét szülő
tehát csak akkor, ha az ági vagyontárgyat közösen ajándékozták.) A kiesett szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés
általános szabályai szerint örökölnek. Ha viszont sem az ági vagyontárgy
öröklésére jogosult szülő, sem pedig szülői leszármazó nincs, a továbbiakban
csak a nagyszülő, esetleg ennek felmenője (az örökhagyó távolabbi felmenője)
örökölheti azt a vagyontárgyat, amely róla, vagy felmenőjéről háramlott az
örökhagyóra. A szabályokból látható, hogy az ági öröklés esetén a
nagyszülői parentélában már nincs helyettesítés,
hogy az öröklésre jogosult ágon a közelebbi felmenő kizárja a távolabbi
öröklését akkor is, ha a vagyontárgy egy távolabbi felmenőről háramlott az
örökhagyóra, és végül hogy az ági vagyontárgy legfeljebb addig a felmenőig
száll vissza, akitől származott. Ha nincs ági örökös, az ági vagyontárgy az örökhagyó
egyéb (szerzeményi) vagyonával esik egy tekintet alá.
Az ági öröklés szabályait szigorúan (szűkítően) kell
értelmezni, így ezek a szabályok nem terjednek ki:
Az örökhagyó halálakor meg
nem lévő (átruházott, veszendőbe ment, felélt stb.) ági vagyontárgy pótlásának
vagy értéke megtérítésének sincs helye. További kivétel, hogy tizenöt évi
házasság után a túlélő házastárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és
felszerelési tárgyakra nézve ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani.
A meglévő és kiadható ági vagyontárgyat természetben
kell kiadni. Ha ez célszerűtlen volna, a bíróság az ági vagyontárgy értékének
pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el. Ilyen eset lehet, ha az ági jellegű földön
az örökhagyó épületet emelt, és a föld önálló ingatlanokra nem osztható meg (ha
megosztható, csak a beépített részért jár pénzbeli megtérítés). A bírói
gyakorlat elismeri az ági öröklést akkor is, ha a felmenő pénzt ajándékozott,
de azt kifejezetten egy vagyontárgy megvásárlásához adta, és az örökhagyó arra
is fordította.
A törvényes öröklés rendje
évezredes tradíció alapján alakult ki. Felfoghatjuk úgy is, mint az örökhagyók
törvény által "vélelmezett akaratát". Ezt a vélelmet az egyes
örökhagyók dönthetik meg azzal, hogy eltérően végintézkednek.
Ha a hagyaték egészére vagy csak egy részére nem végintézkednek
másként, ezzel hagyják a törvényes öröklési rendet érvényesülni, mint ami a
saját akaratukkal mindenben megegyezik.
A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Ha az örökhagyónak több gyermeke van, ezek fejenként egyenlő arányban örökölnek. Az örökbefogadott gyermek - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó-örökhagyó vér szerinti gyermekeként örököl. Az örökhagyó által nevelt gyermek vagy mostohagyermek azonban öröklési jogilag sem az örökhagyó gyermeke, nem törvényes örökös. Ha egy gyermek kiesett, helyén - az ő örökrészére nézve - egymás közt egyenlő részekben az ő gyermekei örökölnek (azaz az örökhagyó unokái). Ha ezek közül egy kiesett, ennek helyén is az ő gyermekei fejenként egyenlő részekben örökölnek (ez a "helyettesítés rendje", az így öröklők a helyettes örökösök). Ha a kieső örökösnek nincs helyettes örököse, a kieső nem jön számításba (örökrészét a többi örökös örökli egyenlő arányban). Az örökhagyó leszármazói tehát törzsenként és fejenként egyenlő arányban örökölnek. Leszármazók öröklése esetén az örökhagyó túlélő házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet nem ő örököl (özvegyi jog).
Ha az örökhagyónak leszármazója nincs, egyedüli törvényes örököse a házastársa. (Ebben az esetben a házastárs nem haszonélvezetet, hanem "állagot" örököl.)
Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek, fejenként egyenlő részben. Ha az egyik szülő kiesett, ennek helyén a leszármazói (az örökhagyó testvérei, ezek kiesése esetén gyermekeik) örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói, azaz a helyettesítés rendje szerint. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. A szülők és szülői leszármazók csoportját öröklési jogi kifejezéssel szülői parentélának nevezzük. Ha ebben a csoportban nincs egyetlen törvényes örökös sem (a szülői parentéla üres), következik a nagyszülői parentéla.
Leszármazók, házastárs, szülők és szülői leszármazók hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. A kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek a helyettesítés rendje szerint. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülő párja örököl, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazói örökölnek. Ha az egyik nagyszülőpár mindkét tagja kiesett, és helyükön a leszármazóik sem örökölnek, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazói öröklik. Látható, hogy az örökhagyó felmenői is törzsenként és azon belül fejenként egyenlő arányban örökölnek.
Távolabbi hozzátartozók öröklése
Ha a nagyszülői parentéla is üres, elvi lehetőségként törvényes örökösök az örökhagyó távolabbi felmenői, mégpedig a fokoktól (déd-, ük-, szépszülő) és az apai vagy anyai ágaktól függetlenül, fejenként egyenlő arányban. Ebben a parentélában azonban már nincs helyettesítés, csak az élő felmenők jönnek számításba.
Az állam mint örökös
Ha távolabbi felmenő és más örökös sincs, a hagyaték az államra száll.
Az államot mint szükségképpeni törvényes örököst
nem illeti meg a visszautasítás joga .
Az illetékmentességet kétféle lehet. Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni, az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén pedig az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.
Mikor lehet illetékmentes az örökség?
Illetékmentes az örökség, vagyis tárgyi illetékmentességről beszélünk az alábbi esetekben:
1. a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);
2. a takarékbetét és a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése (az értékpapírok öröklésének illetékmentessége 2005. január 1-jétől szűnt meg, és az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni);
3. az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része (az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni);
4. lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése;
5. az örökség, ha az örökhagyó kiskorú és hagyatékát szülője - ide értve az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülőt is - örökli;
6. a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít (a határidő elteltét követően az illetékhivatal keresi meg az illetékes építésügyi hatóságot annak érdekében, hogy kiadták-e a használatbavételi engedélyt, ha igen az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli).
Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar- vagy népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. Abban az esetben a teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét.
Mentes az öröklési illeték alól az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése is, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva az említett törvény hatálybalépésétől (2000. február 26-ától) volt jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát szerző magánszemélynek kell igazolnia.
Az öröklési illetékkedvezmények körének ismertetése során összesen három esetről kell említést tenni:
1. A kiskorú örökös az öröklési - és az ingatlan-nyilvántartási eljárási - illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.
2. Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha az örökös a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia. Azt az örököst, aki a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után öröklési illeték nem terheli.
3. Az
egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló
vállalkozói vagyonának öröklése esetén a magánszemély örökös az általa
megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értéke után
cb) más magánszemély örökös esetében az öröklési illeték alapját 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal kell csökkenteni.
Az illetékkedvezmény feltétele, hogy az örökösnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig - egyéni vállalkozói igazolvánnyal - folytatatnia kell a vállalkozást. A hagyatéki tárgyaláson az elhunyt kisvállalkozás folytatásáról előzetes nyilatkozatot kell tenni, ezt a közjegyző megküldi az illetékhivatalnak.
Fontos tudni, hogy amennyiben a kedvezményben részesülő személy a három év letelte előtt az egyéni kisvállalkozást elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény összegét kétszeresen kell megfizetnie.
Az illetékkedvezmény alkalmazása során egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó az az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, akinél az éves összes foglalkoztatotti létszám az 50 főt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegezésével, majd az így kapott összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni.
Vállalkozói vagyonnak minősül minden olyan üzleti célt szolgáló
1. ingatlan (termőföld, telek, épület, egyéb építmény),
2. ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá
3. az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog,
amelyet az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó kizárólag az egyéni vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog
Új
öröklési illeték mentességek - 2010
Az
Országgyűlés által 2010. július 22. napján elfogadott törvénymódosítás
megváltoztatta az öröklési illeték szabályait, az öröklési illeték rendszere
további mentességgel bővül. A törvénymódosítás alapján öröklési illeték alól
mentes az egyenesági rokonok közötti öröklés. Fontos, hogy ezen öröklési
illeték alóli mentesség az örökbefogadott gyermekre is kiterjed, azonban a
mostohagyermekre nem lesz alkalmazható.
Az
új öröklési illeték-mentesség szintén nem lesz alkalmazható a házastársra,
mivel a házastárs nem minősül egyenesági rokonnak. A házastárs öröklése így
illetékköteles marad, amennyiben az a 20 millió forintot meghaladja és az nem
lakás haszonélvezetének öröklése.
Az
eddigi szabályoktól eltérően az unoka
öröklése feltétel nélkül lesz mentes az öröklési illeték alól, míg eddig csak
abban az esetben volt 20 millió forintos egy főre
háramló hagyatékig illetékmentes, ha az örökhagyó háztartásában élt az unoka.
Fontos
szabály, hogy egyenesági rokonok között az öröklési illeték alóli mentesség a
hagyaték értékére tekintet nélkül lesz alkalmazható, így a 20 millió forint
feletti hagyaték is mentes lesz az öröklési illeték alól.
Az
új szabályok egyes esetekben a jogerősen még
el nem bírált öröklési illeték ügyekben is alkalmazandók. az
esetlegesen befizetett öröklési illeték egyes esetekben adó-visszatérítésként
kerül visszafizetésre, amennyiben a tárgyban benyújtott kérelemnek az APEH
helyt ad.
Az
öröklési illeték tárgya
MIKOR
FIZETENDŐ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK? Öröklési
illeték a haláleset folytán történt vagyonszerzés esetén fizetendő. Az öröklési
illeték tárgya: az örökség, a hagyomány,valamint a
meghagyás alapján történő vagyonszerzés. Szintén az öröklési illeték tárgya a
kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás. A
haszonélvezeti jog megváltása, valamint az önálló orvosi tevékenység
működtetési jogának folytatása is az öröklési illeték tárgyát képezi.
Az
örökhagyó rendelkezése folytán a hagyatékból harmadik személynek juttatott
vagyontárgyat, mint az örökhagyóról közvetlenül a harmadik személyre átszállott
hagyományt kell öröklési illeték alá vonni. Az ilyen vagyontárgy értékét az
öröklési illeték kiszámításánál az örökség (hagyomány) illetékének alapjául
szolgáló értékéből le kell vonni.
A
hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át nem adott
örökséget (hagyományt) is. Az öröklési illetéket az örökösök örökrészeik
arányában kötelesek megfizetni.
ÖRÖKLÉSRŐL
LEMONDÁS ÉS ILLETÉK
Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén nem kell öröklési illeték
fizetésére az öröklésről lemondó személy nem köteles. Ha az öröklésről történő
lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell
illetéket fizetni.
ÖRÖKSÉG
ÁTENGEDÉSÉNEK ILLETÉKE Annak a terhére,
aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyaték
tárgyalása során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után
öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy
részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték
közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá.
ÖRÖKLÉSI
ILLETÉK OSZTÁLYOS EGYEZSÉG ESETÉN Ha az
örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek,
mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illeték
megfizetésére köteles. Az az örökös azonban, aki az
osztály alapján a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél
nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül
átvett rész értéke után visszterhes vagyonátruházási, az az
örökös pedig, aki a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési
illeték fizetésére köteles.